Mi az a Pantone és mivel foglalkozik?

Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk rövid történelmi visszatekintésre lesz szükségünk, melyhez az 1950-es évekig kell visszatekernünk. Ebben az időszakban alapította a testvérpár, Morris és Jesse Levine az M&J Levine Advertising kereskedelmi nyomtatással foglalkozó vállalkozását. A cég története 1956-tól lesz jelentős számunkra, mikor Levinék szerződtetik Lawrence Herbertet. A frissen végzett kémikus felismerte a problémát, hogy a nyomdai termékek színei a nyomdában alkalmazott gyártási technológiáktól függően eltérhetnek, így fejébe vette, hogy rendszerezni fogja a vállalat festékanyagait. 

1962-re Herbert a Nyomdafestékekért felelős osztály vezetőjévé vált, és elérte, hogy részlege profitot termeljen,  míg az M&J Levine Advertising többi részének több tízezer dolláros hátraléka volt. Felvásárolta korábbi munkáltatóinak üzemét, majd az új céget Pantone-nak nevezte el. Egy évvel később kialakította a máig használatos Pantone színrendszert (Pantone Matching System), mely hamar a grafikai és nyomdaipari termékek piacvezető rendszerévé vált, hiszen elérte, hogy a végtermékek a gyártás módjától függetlenül színhűek maradjanak.

Mik azok a színrendszerek?

Ha készítettünk már valamilyen grafikai terméket, bizonyára találkoztunk a színrendszerek fogalmával. A különböző színek egymással keverhetők. A keverés módjától függően megkülönböztetünk additív (összeadódó) és szubtraktív (kivonó) színkeverést.

Az additív keverés fény alapú, így a színek összességét fehér fényként határozza meg. Ide tartozik az RGB színrendszer, melynek elsődleges színei a vörös, a zöld és a kék. Ha egymásra vetítjük a színhármas fényeit, összegük fehér fényt eredményez. Ezt a színkeverési módot használjuk a digitális felületekre szánt grafikai anyagoknál (pl.: videók, közösségi média posztok).

A szubtraktív színkeverés ezzel szemben nem fényszínekkel, hanem pigmentekkel, különböző festékanyagokkal dolgozik. A fehér színnek van a legnagyobb a fényvisszaverő ereje, a pigmentek keverésekor pedig a kapott szín folyamatosan veszít a fényvisszaverő erejéből-sötétebb lesz, ezért hívjuk kivonó színkeverésnek.  Ezen alapszik a CMYK színrendszer, mely a cián, magenta, sárga és fekete színt veszi alapul. A fekete szín jelölése K (key), azért alakult így, hogy ne tévesszen meg senkit, hogy a B a black vagy a blue rövidítése. Ezt a színkeverési módot használjuk papíralapú grafikai termékek készítésekor (pl.: plakátok, meghívók, névjegykártyák).

Miben más a Pantone?

Szubtraktív színkeverést használ a Pantone színrendszer is, ám míg a CMYK rendszer használata négyszínnyomást tesz lehetővé, addig egy Pantone szín jóval több alappigmentből is állhat.  Ebből következik, hogy nem minden Pantone szín állítható elő négyszínnyomással.

CMYK nyomtatás során a festékanyagok lazúros egymásra nyomásával jön létre a végleges szín. Az ilyen négyszínből kikeverhető árnyalatokat nevezzük process színeknek. A process színekkel ellentétben nem lazúrosan, hanem fedőfestékszerűen viselkednek a direkt- vagy más néven spot színek. Így nevezzük a színminta vagy Pantone színskála alapján meghatározott, előre kikevert színeket. Használatuk céges arculatoknál jellemző.